veszít

Hungarian

Alternative forms

• veszt

Etymology

From vesz (“to perish”) +‎ -ít (causative suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɛsiːt]
• Hyphenation: ve‧szít
• Rhymes: -iːt

Verb

veszít

1. (ambitransitive, with direct object or with -ból/-ből) to lose (to cause (something) to cease to be in one’s possession or capability)

   Antonyms: nyer, szert tesz

   Sok vért veszített. ― He’d lost a lot of blood.

   Veszítünk a magasságból. ― We’re losing altitude.

2. (intransitive) to lose (to pay or owe (some wager) due from an unsuccessful bet or gamble)

   Antonyms: nyer, győz

3. (transitive) to lose, miss (to wander from so as not to be able to find; to go astray from)

   Antonyms: megtalál, rátalál, rábukkan

   nyomot veszít ― to lose track

Conjugation

See also the conjugation of its alternative form, veszt.

Conjugation of veszít

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	veszítek	veszítesz	veszít	veszítünk	veszítetek	veszítenek
			def.	veszítem	veszíted	veszíti	veszítjük	veszítitek	veszítik
			2nd obj	veszítelek
		past	indef.	veszítettem	veszítettél	veszített	veszítettünk	veszítettetek	veszítettek
			def.	veszítettem	veszítetted	veszítette	veszítettük	veszítettétek	veszítették
			2nd obj	veszítettelek
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. veszíteni fog.
archaic preterite		indef.	veszíték	veszítél	veszíte	veszíténk	veszítétek	veszítének
		def.	veszítém	veszítéd	veszíté	veszíténk	veszítétek	veszíték
		2nd obj	veszítélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. veszít vala, veszített vala/volt.
archaic future	indef.	veszítendek	veszítendesz	veszítend	veszítendünk	veszítendetek	veszítendenek
	def.	veszítendem	veszítended	veszítendi	veszítendjük	veszítenditek	veszítendik
	2nd obj	veszítendelek
condi­tional	pre­sent	indef.	veszítenék	veszítenél	veszítene	veszítenénk	veszítenétek	veszítenének
		def.	veszíteném	veszítenéd	veszítené	veszítenénk (or veszítenők)	veszítenétek	veszítenék
		2nd obj	veszítenélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. veszített volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	veszítsek	veszíts or veszítsél	veszítsen	veszítsünk	veszítsetek	veszítsenek
			def.	veszítsem	veszítsd or veszítsed	veszítse	veszítsük	veszítsétek	veszítsék
			2nd obj	veszítselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. veszített légyen
infinitive	veszíteni		veszítenem	veszítened	veszítenie	veszítenünk	veszítenetek	veszíteniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	veszítés		veszítő	veszített	veszítendő	veszítve (veszítvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of veszít

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	veszíthetek	veszíthetsz	veszíthet	veszíthetünk	veszíthettek	veszíthetnek
			def.	veszíthetem	veszítheted	veszítheti	veszíthetjük	veszíthetitek	veszíthetik
			2nd obj	veszíthetlek
		past	indef.	veszíthettem	veszíthettél	veszíthetett	veszíthettünk	veszíthettetek	veszíthettek
			def.	veszíthettem	veszíthetted	veszíthette	veszíthettük	veszíthettétek	veszíthették
			2nd obj	veszíthettelek
archaic preterite		indef.	veszítheték	veszíthetél	veszíthete	veszítheténk	veszíthetétek	veszíthetének
		def.	veszíthetém	veszíthetéd	veszítheté	veszítheténk	veszíthetétek	veszítheték
		2nd obj	veszíthetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. veszíthet vala, veszíthetett vala/volt.
archaic future	indef.	veszíthetendek or veszítandhatok	veszíthetendesz or veszítandhatsz	veszíthetend or veszítandhat	veszíthetendünk or veszítandhatunk	veszíthetendetek or veszítandhattok	veszíthetendenek or veszítandhatnak
	def.	veszíthetendem or veszítandhatom	veszíthetended or veszítandhatod	veszíthetendi or veszítandhatja	veszíthetendjük or veszítandhatjuk	veszíthetenditek or veszítandhatjátok	veszíthetendik or veszítandhatják
	2nd obj	veszíthetendelek or veszítandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	veszíthetnék	veszíthetnél	veszíthetne	veszíthetnénk	veszíthetnétek	veszíthetnének
		def.	veszíthetném	veszíthetnéd	veszíthetné	veszíthetnénk (or veszíthetnők)	veszíthetnétek	veszíthetnék
		2nd obj	veszíthetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. veszíthetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	veszíthessek	veszíthess or veszíthessél	veszíthessen	veszíthessünk	veszíthessetek	veszíthessenek
			def.	veszíthessem	veszíthesd or veszíthessed	veszíthesse	veszíthessük	veszíthessétek	veszíthessék
			2nd obj	veszíthesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. veszíthetett légyen
infinitive	(veszíthetni)		(veszíthetnem)	(veszíthetned)	(veszíthetnie)	(veszíthetnünk)	(veszíthetnetek)	(veszíthetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	veszíthető			veszíthetetlen		(veszíthetve / veszíthetvén)

Derived terms

• veszítés
• veszítget
• veszíthető

(With verbal prefixes):

• elveszít
• összeveszít
• rajtaveszít

Expressions

• teret veszít

Related terms

• veszejt

Further reading

• veszít in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.